Két IRC futamon is kipróbálhatta magát a Matics-Viczena páros, melyről most Miskával beszélgettem, aki ezúttal sem túl röviden foglalta össze a két futam alatt szerzett élményeit és tapasztalatait! Bár időrendben a Barum volt hamarabb, mi mégis a pécsi történésekkel nyitottuk a beszélgetésünket.

Nem szokványos módon, kezdjük most a legeslegvégén. Hogyan sikerült a Mecsek Rallye-n defektet szerezned - ismét - az utolsó gyorsaságin?
Ez egy nagyon-nagyon jó kérdés! Talán a szerencse nincs velem, mert nem mentem neki semminek az biztos, így valójában én is értetlenül állok...

Ugorjunk akkor vissza egy kicsit, és a tesztelést (még) nem kérdezem. Milyen volt a prológ?
Egészen jól sikerült annak ellenére is, hogy két hibát vétettem.

Izgultál a tömeg miatt, vagy egyébként ti is csak az első sort láttátok a nézőkből?
Mikor még az ORB mezőnye ment, akkor mi is besétáltunk, hogy szétnézzünk és megmondom őszintén, hogy ott nekem nem tűnt olyan nagyon soknak a tömeg. Többen mondták, hogy estére ez tovább nőtt, hogy nagyon sokan lettek, de belülről nézve valóban nem látszott... sötét volt! :-)

Másnap reggel viszont világos, hogyan folytatódott számotokra a verseny?
Ahogyan szokott, kissé álmosan kezdtünk! :-) Nem, nem volt alvás ez azért most, mert végig elég jó tempót diktáltunk, annak ellenére is, hogy egyértelműen nem 100 %-ot autóztunk. Mégis csak egy hosszú versenyről volt szó, így nem csak az autót, de az erőnket is be kellett osztanunk. A legjobb időktől elég messze voltunk, de nem értékelném azért rosszra a saját teljesítményünket. A szombati nap végén a kategóriánkban a harmadik helyen álltunk, 9 tizedmásodperccel lemaradva Pethő Tyutyuék mögött, így másnapra az volt a terv, hogy ezt azért, csak ledolgozzuk! Nem is lett volna ezzel semmi gond, Tyutyu is hibázott valahol és én is elkövettem egy ordenáré nagy hibát...

Mesélj, mit csináltál már megint?
Vasárnap pont ellentétes irányban versenyeztünk a hetvehelyi pályán, mint szombaton, amikor az V. üzemnél, a keskeny rész előtt volt egy betérős lassító. És akkor most ebből látszik, hogy mennyire nem figyel az ember a navigátorra, pedig már ideje lenne! Emlékezetből mentem, a szűkről jöttünk fel ötödik padlógázon, a navigátorom bemondta, hogy "sima bal", de én azért beleálltam a fékbe, visszakapcsoltam szépen másodikig és keresgéltem a gumilassítót! Majd tudatosult bennem, hogy az most ott nincs! :-)
Gyakorlatilag padlón át kellett volna ott menni... de ez még mindig jobb volt így, mintha befordultam volna jobbra a parkolóba, mint a korábbi években kellett... :-) A verseny előtt megfogadtam, hogy nagyon-nagyon az itinerre kellene hagyatkozni! Kétszer lehetett végigmenni a pályákon a tréning során, és mi nem is nagyon foglalkoztunk ezzel, hiszen úgy álltunk hozzá, hogy "mentünk ezeken már tavaly is, a korábbi években is...".  Nem tudjuk persze kívülről a pályákat, de nagyrészt valóban megvannak ezek fejben is, és pont emiatt lenne fontos az itinerre is figyelni, hiszen akkor lehetne itt igazán gyorsan menni! Az utolsó kört azért már egy picit komolyabbra vettem, de ott sem kockáztattunk feleslegesen. Nagyjából ekkor is 80 %-on autózhattunk, de szerintem ezzel Tyutyuék is így lehettek, hiszen a biztos célba érkezésre törekedtünk mindannyian. Úgy érzem egyébként, hogy talán az egész verseny során az utolsó gyorsaságin mentem a leggyorsabban, hiszen úgy álltunk be ott a rajtba, hogy 1,3 volt az előnyünk, de tudtuk, hogy azon a pályán Tyutyu is át fog rohanni... és tudtam, hogy akkor én is! Ha jól emlékszem, akkor 5 másodpercet kaptunk Tyutyuéktól, ami nem is olyan rossz eredmény számunkra, főképpen, ha nem kaptunk volna defektet... de nincs "volna", ez van!

Milyenek voltak a pályák?
Számotokra ismertek, az IRC-seknek gyorsak... másoknak csúszósak...
Volt igazság mindegyikben! Én egy kicsikét féltem ettől az IRC-től, tartottam attól, hogy ez az egész rosszul fog elsülni, de szerencsére ez az érzés nem jött be! Nem mondhatnám, hogy rossz volt ez a rendezvény.

A futam előtt a Barum Rally-n jártunk, így van viszonyítási alapom, és nyilván a Mecsek Rallye ahhoz mérten gyengébb volt, de azért szem előtt kell tartanunk, hogy Magyarországon ez volt az első IRC futam! A farönkökre meg azt tudom mondani, hogy... na igen. Nem először mentünk rönkök között, meg lehetne ezt sokkal egyszerűbben is oldani. Ezeken a helyeken nyilván kell lennie valaminek, ami visszatartja a versenyzőket, hogy levágják a kanyarokat. És megint csak a Barum Rally-t tudom felhozni, ahol vasoszlopok voltak leütve a "levágós" részekre. Feltűnően piros-fehérre voltak festve, és nyilván volt olyan, aki annak is nekiment... de nem járt úgy, mint Frici! Mindenképp két oldala van az éremnek: ott a rönk, fel kell írni, ki kell kerülni. Másrészt viszont nem mindig volt ott, vagy éppen nem pont ott, ahol kellett volna.

Összességében hogyan tudnád értékelni a Mecsek Rallye-t?
Ahhoz mérten, hogy az első ilyen volt hazánkban, jó volt, de biztos vagyok benne, hogy jövőre még jobb lesz! Addig talán tanulnak a kisebb hibákból! Ami nekem még nem igazán tetszett, hogy két gyorsaságinként szerviz volt. Nyilván ez jó volt annak, akinek rumlija volt, de kevesebb szervizzel sokkal pörgősebbé lehetett volna tenni a versenyt. Az első nap így emiatt kissé vontatott volt, a vasárnapi viszont már pörgősebb, hiszen akkor három gyors után mentünk csak a szervizbe. Az első napon is elég lett volna, ha négy gyorsonként „jön” a szerviz, így viszont ez sokkal fárasztóbb is volt, hiszen mentünk kettőt, be a szervizbe, megint ráhangolódni a gyorsaságira, majd mire belerázkódik az ember, megint szerviz...
Többet kellett volna folyamatosan versenyezni!

Egyrészt pozitív volt, hogy óriási tömeg állt a pályák szélén, másrészt ez titeket nem zavart?
Ha visszagondolok a régi Salgó Rallyekra, akkor csak azt tudom mondani, hogy mentünk mi már ettől sokkal több néző között is! Talán ahhoz mérten volt ez most zavaró, hogy az utóbbi évekre nem volt ez jellemző, hogy ennyire sokan látogatnak ki egy-egy futamra. Kisvaszar végén, mikor lobogtunk lefelé, ott azért én is elkapkodtam a gázt, mert annyian voltak, hogy ott már tényleg zavaró volt.
Félelmetes volt abba még csak belegondolni is, hogy ha 200 km/h fölötti tempónál ott elúszik az autó... kiszámolni nem lehetett volna, hogy hová esünk! Ahová pattogunk! A második körre állítólag még több néző keveredett oda, így biztonsági szempontból valóban az volt a jó döntés, hogy ezt már etapként teljesítettük.

Hogyan tudnád értékelni a magyarok teljesítményét az IRC-s külföldi versenyzőkéhez képest?
Véleményem szerint elég jónak mondható. A verseny előtt én is olvastam ilyen-olyan nyilatkozatokat, és azt hiszem, hogy sokan azért alábecsülték az IRC-seket! Nekünk volt szerencsénk hozzájuk a futam előtt két héttel a Barum Rally-n, és én már ott biztos voltam benne, hogy a legjobb magyar is 2-3 percet fog kapni tőlük. Hiába ismerjük mi ezeket a pályákat, amíg ők annyit ülnek a versenyautóban, és olyan jól ismerik a kocsijukat! Annyi verseny- és tesztkilométer van bennük, amit mi a büdös életben nem fogunk menni! Nem beszélve arról a háttérről, amivel ők rendelkeznek...

Sokszor emlegetted, és felhoztad példának a Barum Rallye-t, ahol augusztusban jártatok. Mesélj akkor most egy kicsit bővebben is arról a rendezvényről!
Mi kihagytuk az Arad Rallye-t, és helyette a Barumot céloztuk meg, ami szintén egy IRC futam volt. A versenyről rosszat mondani abszolút nem tudok, hiszen rendezésben és minden másban is az élen járnak. Hosszú-hosszú ideje ott éreztem először, hogy a rendező - és a verseny - van a versenyzőkért és nem fordítva. A pályáik szenzációsak, de persze hozzá kell tennem, hogy a természeti adottságok terén sokkal jobb helyzetben vannak, mint mi Magyarországon. Az ott egy olyan helyszín, hogyha kiérsz a lakott területről, akkor rögtön el lehetne rajtolni bármely irányba. Minden egyes út alkalmas gyorsasági szakasznak, az utak nagyon jó állapotban vannak, vigyáznak a padkavédelemre, mint ahogyan már említettem. Egyértelműen jobban látszódnak ezek a befestett vasoszlopok, még akkor is, ha gaz is van… bár ott igazából gaz sincsen valamiért. Négy gyorsaságinként volt szerviz, de volt olyan, mikor lejöttünk a 29 km-esről és gyakorlatilag arra nem volt időnk, hogy kifújjuk magunkat, mert másfél kilométerre már rajtoltunk megint.Bár ezúttal a mecseki szervizparkra sem panaszkodhattunk, de a Barumon is makulátlan volt, volt áramellátás, tisztaság, áttekinthetőség... 

Mennyire zajlottak időben pontosan az események, a gyorsasági szakaszok a Barum Rally-n?
Ha jól tudom, akkor többen az órájukat állították hozzá! :-) Tény, hogy csúszás szinte semmi nem volt, de etapban azért itt is volt részünk. Nagyon szűk utakon zajlott a verseny, és ha bármilyen akadály "merül fel", akkor ők sokat nem várnak, eltelik max. 5 perc és már küldik is etapba, amíg meg nem szűnik az akadály, majd utána megint megy tovább.

Mekkora volt ott a nézőszám?
Itthon sem voltak kevesen, de ott szerintem minimum kétszer annyian! Mi panaszkodunk itthon, hogy nincsenek nézők az ORB futamokon, de mi most a Barum Rally-n megtaláltuk őket, hogy hol vannak! Volt kinn annyi magyar, mint itthon egy kisebb nézőszámú ORB-n, amin nem is csodálkozom, mert ha jók az információim, akkor kb. 2000 Ft-ért kapnak egy kis kártyát a nyakukba, amivel mehetnek az ún. prológra, esti gyorsra, szervizparkba, a gyorsasasági szakaszokra a kiépített nézői pontokra... autóval! A nézői pontokon akkora sörsátrak vannak felépítve, mint nálunk május 1-jén szokott lenni. Hihetetlen módon ki vannak szolgálva mind a versenyzők, mind a nézők!

Jól éreztétek magatokat, ez nem is kérdés... Hogyan versenyeztetek?
Nagyon-nagyon jól éreztük magunkat valóban! Az első nap tele volt szívással, mégis mosolyogtunk egész nap! A hazai szokásaimmal ellentétben ezen a versenyen már rögtön az első gyorsaságin sikerült egy defektet szereznem! Itt is kétszer lehetett menni a gyorsokon a pályabejárás alkalmából, és itt annyival volt nehezebb...

…hogy nem volt „hozzá” zsigulis itiner? :-)
Még az életben nem mentünk rajtuk és össze sem lehet hasonlítani a magyar gyorsaságikkal! Kanyar-kanyar hátán, mindenhol bukkan és a bukkan mögött kanyar... Közel 30 km volt a leghosszabb gyorsasági, ami már a pályabejáráson sem volt egyszerű! Már a felénél néztem a számlálót, hogy vajon mikor lesz már ennek vége??? Visszatérve a defektre, míg én tudom, hogy a hetvehelyin ott van egy "jobb 3 gyorsban" egy beton belül, na, azt itt nem tudtam! Megütöttem az első futóművet és így rögtön szereztem is egy defektet. Ide tartozik még az is, hogy a kopaszságunknak köszönhetően egy pótkerékkel mentünk ki, így a következő 2 gyorsaságin úgy közlekedtünk, mintha hímestojásokon mennénk, mert egy újabb defekt egyenlő lett volna azzal, hogy feladtuk a versenyt. Az első kör után abban bíztunk, hogy na, majd a másodikon belehúzunk. A második kör első gyorsaságiján - ahol előzőleg a defektet kaptuk - ott ezúttal egészen jól letaláltunk, majd a következőn valami eszméletlen olajszag dőlt be a kocsiba! Ez volt az a pont, amikor úgy éreztem, hogy akkor most itt a vége a versenyünknek, hiszen el sem tudtam képzelni, hogy mi lehet ez. Az autón nem vettem észre semmit, csak az iszonyú olajszagot éreztem. Kicsit visszavettem a tempóból, majd a gyors után nézegettem, és aláfeküdnöm sem kellett, mert tiszta olaj volt a kocsi oldala, alja, mindene! Nem láttam, hogy pontosan honnét, csak azt, hogy a váltóból ömlik az olaj. Azt hittem, hogy elrepedt a váltóház, mert egy helyen odacsaptam. Etapon nem tudtuk megoldani ezt, csak a megállapítottuk, hogy ömlik az olaj és már újra rajtolnunk kellett, majd óvatosan teljesítettük a gyorsot és etapon is 60-nal kullogtam végig minél nagyobb sebességi fokozatban, hogy minél kevesebbet forogjon a váltó. A szervizpark bejáratánál több időm volt szemrevételezni, ott sikerült felfedeznem, hogy egy csavarnak a kirázkódása okozta ezt az egész problémát.  Az esti szervizben feltöltöttük olajjal, és mivel a futóművel kellett többet foglalkoznunk, a váltócsere már bele sem fért volna. A jobb első lengéscsillapítóm eltörött, így betettük a murva-futóműveket aszfaltrugóval és így vártuk a második napot!

Nem okozott ez másnap problémát?
Nem, sőt, ott jöttem rá, hogy az autóm jobban viselkedett így, mint az aszfalt-futóművel, így ezt utána alkalmaztam a Mecsek Rallye-n is!

Milyen volt a vasárnap?
A második napon már egészen jókat tudtunk menni, de nemhogy a 100 %-tól, de még a 70-80 %-tól is eszméletlen távol. A gyorsasági szakaszok nagyjából 60%-án mentünk úgy át, hogy arra már azt mondhatom, hogy az már tényleg jó volt. Teljesen idegen pályákon, két bejárási lehetőségből nem volt ez egyszerű! Sok helyen rászámoltam, hogy na, itt már biztosan fékezni kell, mert már nagyon régóta gyorsan jövünk, felírtam negyedikesnek, fékesnek, ennek ellenére elfért volna padlón. Volt viszont, ahol pont fordítva csináltam, úgy gondoltam, hogy úgysem gyorsulunk fel annyira, így felírtam padlósnak, így ott meg majdnem elestünk. Elég sokat kellett improvizálni! Akik a kategóriánkban a verseny végén a 2-3. helyen végeztek, azokhoz nézegettük az időinket, és a második napon már velük mentünk egált, vagy 7-8 tizedet adtunk-kaptunk.

IRC-re fogsz még menni, ha ez ilyen jó volt?
Ha a Barum Rally IRC lesz jövőre, akkor mindenképpen! Ha nem, akkor is! :-) Mikor véget ért a verseny, már akkor megbeszéltük, hogy ide jövőre is jönnünk kell. A célban a navigátorom  nagyon örült, mondta is, hogy "huhh, megcsináltuk, de jó, hogy már vége!", én meg legszívesebben akkor kezdtem volna! Fele annyira nem fáradtam el, mint egy hazai ORB futamon, annak ellenére, hogy itt is kb. 240-250 versenykilométert mentünk. Annyira flottul, pörgősen volt összerakva ez az egész! A szervizesek is azt mondták, hogy minden tökéletes volt, például olyanokra odafigyeltek, hogy a nagy hőségben a szervizparkban egy kis locsolóautó járt körbe, hogy ne legyen annyira meleg. Volt olyan technikai zóna (gyűjtő), mint nálunk is szokott, oda beérkezve csodálkoztunk rendesen! Kis asztalkák megterítve: üdítő, szendvics, kávé, csoki, gyümölcs, stb. 30-40 szék kipakolva, hogy a versenyző le tudjon ülni az éppen ráérős időszakban. Ilyen apróságok kényeztettek el minket! A célceremónián nyilván ott is többet foglalkoztak az élmezőnnyel, de mindenkivel egyaránt beszélgettek. Mindenki kapott a nyakába egy kis emléktáblácskát, hogy azért emlékezzünk rá, hogy voltunk egy IRC-n. Nagyon megköszönték a részvételt, a polgármester, a rendező, mindenki kezet fogott velünk és köszönetet mondtak, hogy elmentünk erre a versenyre. Ezek azért jól estek! Ja, és hát szeretettel várnak a legközelebbire is. Mi pedig szeretettel megyünk!

Több kérdésem nincs, így hamarosan megírom a könyvet a beszélgetésünkből, hogy mások se maradjanak le az élményeidről! :-)
Egyébként erről a Barum Rally-ról fél napot lehetne mesélni! Tényleg! Még azt nem is meséltem, hogy amikor mentünk be az esti szervizparkba, egymillió ember állt ott, aki irányított, mindenkin lámpák, villogók... nem is kellett gondolkoznod, hogy merre menj, mert 10 méterenként ott áll valaki, aki irányít. Apróságok ezek, de teljesen más világ ez az egész!

Húúú, és az esti gyors! Nem tudom elmondani, hogy mennyi ember volt ott! Éjszaka lett vége, de előtte délben már ott ültek az emberek napernyőkkel és foglalták a helyet. Egy várost zártak le emiatt! Ja, és még egy pozitívum! Többnyire az alkoholmentes sört árulták! A legvégét megnéztük mi is itt a városban, és amikor az az irdatlan tömeg elindult, nem lehetett hallani egy hangos szóváltást, mindenki normálisan ment, nem keresztül-kasul mindenen, hanem a zebrán, megvárva a zöldet... nem bolydult fel a tömeg!

Több kérdésem nincs, de beszélhetsz még, ha gondolod! :-)
Rengeteget lehetne! Én nem gondoltam, hogy el kell menni felfelé 200 km-t és ennyire más minden! Végezetül pedig, természetesen köszönet a navigátoromnak, a csapatnak, a szerelőknek, a partnereinknek és mindenkinek, aki részt vett abban, hogy mi versenyezhessünk!
 

a csapat támogatói