Életképek Fehérvárról, saját szemüvegen keresztül:
Szombat, SS3, ugrató.
Már a gyors megközelítése okozott némi adrenalin szintemelkedést, mert az odavezetõ bekötõútra fehér embernek nem lehetett behajtani és parkolni, ahol egyébként tavaly lehetett. Most VIP parkolóvá avanzsált ez a szakasz, amire több, 2009-es Veszprém rallye-ról megmaradt tábla figyelmeztetett. No komment...
Egyébként üres volt ez a kb. 2-300m-es útszakasz (parkoló), míg a város utolsó utcája zsúfolt a parkoló nézõi autóktól, ami nem tett jót a közlekedésnek úgy általában. A gyorsról lejövõ autók is erre mentek a szervizparkba...
Herczig jött elsõnek, kicsit bizonytalanul, az ugrató után félig az árokban landolt, de gond nélkül visszajött az útra. Az eset pikantériája, hogy ezután, az ott lévõ nézõk egy lófejnyi terméskövet görgettek távolabb az úttól, amit könnyen elkaphatott volna a Skoda. Az élethez szerencse is kell...
Janika jött másodikként, királyhoz méltóan, ami a csövön kifért, kilinccsel elõre. Frici, Sasa, Trencsényi mint akik versenyeznek, Kazár, Botka, So-So... Aztán voltak olyanok is, akik mintha itiner és navigátor nélkül mentek volna... A lényeg, hogy az elsõ 5-10 autó után akár haza is lehetett menni nézõknek. Úgy tûnik, sokaknak murván nagyon nagy a kabát...
Ezen a gyorson a nyerõ idõ 2:43,1 volt, a levegõ elég jól mozgott, az autók után kb. 15-20 sec. után teljesen kitisztult a portól a levegõ, ennek ellenére 2 percenként rajtoltattak, ami nagyon vontatottá tette nézõi szempontból a versenyt és szerintem a fentiek miatt nem is volt indokolt.
A Superspecial szakaszra a tavalyi tapasztalatok alapján nem voltam kíváncsi, egy rallye versenyen ez az idõmérés nélküli bohóckodás nem más, mint parasztvakítás!
Annál inkább a nagyszervizre, ahol kíváncsi szemek sok mindent láthatnak. Volt idõnk ott nézelõdni, mert az eleje jött be utoljára, ami nem csak a nézelõdõknek volt meglepetés, de a sátrakban kifüggesztett szervizidõ kijelzõk szerint a csapatoknak is...
Szóba elegyedtem a pirellis szakikkal, akik teljes létszámban készséggel válaszoltak minden érdeklõdõ kérdésemre, köszönet érte!
Frici autója enyhe bh. sérüléssel ott árválkodott a TRT sátorban, Frici kifürödve, vietnámi strandpapucsban jött-ment. Nem volt kérdés, hogy ennyi volt...
Érdekes jelenet Friciék háza tájáról: Zsíros Gabi egy közeli sátor mellett barátilag beszélgetett (talán Tobak Zolival, ha Õ volt, zöld Nike cipõben kötetlen fûzõkkel, akkor üzenem neki, hogy Ö is öregszik.), mikor egy család gyermeke a TRT sátor alatt "elkapta" Fricit egy autogramra. Meg is kapta készségesen, de ugye a Frici, Zsíros G. nélkül csak fél ember a rallyiban, no meg gondolom a szponzori szerzõdés feltételei... Jött is a hankook-os fõember(?), felkutatta Zsíros Gabit és szinte utasította, hogy aláírni valója van a TRT sátorban Õfelsége, az ifjú "ralyongó" számára, aki hamarosan meg is kapta a várt aláírást. Respect a hankook-os embernek és ZS.G-nak is ezért a jelenetért.
Apropó autogram: Janikáéknak tanácsul, hogy ehhez ne gyöngybetûket író golyóstollat, hanem vastagabb filctollat használjanak, akkor talán dominálni is fog a képen az aláírásuk.
A tavaly látottakhoz képest kíváncsi voltam, hogy mennyit fejlõdött a TRT a Peugeot szervizelésében, illetve az osztrákoknál változott-e valami a Skodával kapcsolatban? Mindkét helyen volt változás. A BRRT-nél (szerintem) kevés volt a szerelõ, ami más csapatokra is igaz volt. Sok helyen hiányzott egy-egy segítõ kéz, aki megfogja, odaadja stb. A BRRT-nél volt egy szemüveges, nem is annyira fiatal szerelõ, aki a mozgása alapján kétségtelenül profi volt, aki a hasán hozta ki az autó alól a hátsó alvázkeretet a difivel, és a hasán, háton csúszva vitte vissza az újat, amit egyedül tett fel a helyére. Szép volt, önfeláldozó volt, de csapatszinten nem lennék rá büszke, és arra sem, hogy a levett futómûvet kis gondolkodás után letették a porba, menettel lefelé, holott tisztább helyre is tehették volna. Az elõkészített aszfalt cuccok mintaszerûen voltak kikészítve.
A szerelõi létszámot a TRT-nél csak akkor lehetett volna megítélni, ha párhuzamosan csinálták volna Frici Fiestáját és Janika Pözsóját. Ez elmaradt, ezért Janikánál volt szerelõ bõven, a bal küszöb burkolat cseréjére is maradt ember és energia.
Nem láttam a fõnököket, T. Tomit és Robit. Ott volt viszont a Janika oldalon Rolf Schmidt, Janika mentora (ennyi év közös munka után talán mondhatjuk ezt). Hogy ki ez az ember, arra talán jó példa, hogy még az autókra való várakozás során ott sétált a sátor alatt, nem csinált lényegében semmit, de a 16 éves fiam, aki életében nem látta, nem is hallott róla, megjegyezte, hogy itt, az a fehérhajú, fehéringes ember a fõnök! Ez a kisugárzás, a személyiség, és úgy tûnik, ez kell az eredményhez.
És ez a fehéringes idõsödõ ember gondolkodás nélkül benyúlt a murvaporos hátsó kerékdobba, hogy megfogjon valamit segítségként egy szerelõnek, majd felkapta a levett futómûvet és a fehéringes hasához szorítva félre vitte, hogy ne legyen útban. Mindezt ott, ahol a legnagyobb emberbõség volt.
Volt azért megint szerencsétlenkedés is a TRT-nél. Azt a hátsó lökhárító helyére szerelt beállító szerszámot lehetne tökéletesíteni rögzítés és felszerelhetõség szempontjából, akkor talán minden második arra járó szerelõ nem verné le, és nem kellene újra felszerelni. De ami igaz, az igaz a TRT Pözsó szinten sokat fejlõdött.
Még a szervizben maradva, feltûnt, hogy nagyon sok az idegen ország rendszáma a versenyautókon. Mintha egy szlovák versenyen lettem volna...
Az, hogy a BRRT Skodája osztrák rendszámos, az teljesen érthetõ, de hogy a TRT Fordja miért angol, a Pözsó miért szlovák, Trencsényiék Fiestája miért cseh? stb., azon el lehetne gondolkodni. Akkor dobtam egy hátast ez ügyben, amikor vasárnap valamelyik mezõnyben feltûnt egy öregecske Corsa szlovák rendszámmal. Hát ez már a csúcs volt. Szerintem e területen is rendet kellene már végre tenni, ha nem is elsõsorban pártunk és kormányunk kinyújtott keze a NAV miatt, hanem inkább a „keményen dolgozó kisemberek” alias „ralyongók” jogos elvárásai miatt. De ez csak az én véleményem!
Vasárnap, SS7, Csákberény-Kõhányás, elág kb.J4
A megközelítés-kori adrenalin szint emelkedés itt sem maradt el, mert ismét egy VIP ill. fotós parkoló szakaszba botlottam. A fotósok számát elnézve több volt a VIP (alias haver) autó... Hajaj, mikor nem lesznek elsõk, az egyenlõk között???
R2, Historic, csak a pozitívumokat:
Jó volt látni, ahogy az öreg VFTS-es pilóták úgy fordultak, ahogy anno, mondjuk Kazáron a hidasban (igaz, hogy az B3-J2 volt, de azért mégis! Még jobb volt látni, hogy az ifjabb VFTS pilóták is tudják mi az a VFTS. Keszler Matyin is látszott, hogy tudja mit csinál, van tapasztalat bõven, ugyanígy Spindler Tibi a Corsával. No meg Hevesi a Mitsuval. És nagy tévedés az, hogy az evo-k unalmasak! Az egyes pilótákik az unalmasak! Rájuk is igaz, hogy ha tudják, hogy mit akarnak csinálni, akkor az lehet jó akkor is, ha nem a kilincs jár elöl...
ORB:
Janika jött elsõnek, visszafogottan, de tempósan. Herczig harcosan, látszott, hogy neki a sürgõsebb.
Aztán a mezõny... Sokan nem tudják mit akarnak, minek van az itiner. Régen a R1, az volt a csúcs, ma az ORB csak pénzben kifejezve a (magyar) csúcs.
Összességében azért jó volt.
Az útvonalhoz:
Ha valaki megnézi a aszfaltos gyorsokat a térképen, láthatja, hogy Mór lehetett volna a vasárnapi központ. Mór kb. 25km-re van Fehérvártól, ez azt jelenti, hogy a vasárnapi mezõnynek autónként kb. 100 km-be és két óra etap autókázásba került, hogy minden kör végén visszajöttek Fehérvárra, a szervizparkba. Logikusnak látszott volna egy valamiféle móri szervizpark kialakítása.
Ha valakit érdekel, számolja ki, hogy az egész mezõny mennyit autózott km-ben és idõben feleslegesen etapon (a drága versenybenzinnel).
DuEn!
Láttalak munka közben, úgy kezeled a gépet, mint Sundance kölyök a coltot. Az utolsó pillanatban emeled, és szinte célzás nélkül lõsz… Ez már profizmus.
De a mellékelt kép alapján már te sem fogsz infarktust kapni izgalmadban a pályák szélén, de az is lehet, hogy ez is a profizmus jele.
És...
Örömmel láttam, hogy Anda Irénke (fotós) még mindig ott van, ahol bõgnek a motorok, és csikorognak a gumik.
Röviden ennyi!