A törvény ezt írja(ajánlom figyelmetekbe a 24§ 1.pont elsõ sorát, a 4.pontot valamint a 28§ 3.pontját és az összegzést):
2004. évi I. törvény A Sportról
Az országos sportági szakszövetség
20. §
(1) Az országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) olyan sportszövetség, amely sportágában kizárólagos jelleggel az e törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el, és törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol.
(2) A szakszövetségnek kizárólag olyan sportszervezetek lehetnek tagjai, amelyek az adott sportág versenyrendszerében részt vesznek. A sportágban tevékenykedõ sportszervezetek felvétele a szakszövetségbe nem tagadható meg, ha a sportszervezet magára nézve kötelezõnek elfogadja a szakszövetség alapszabályát.
(3) A szakszövetségre – amennyiben e törvény eltérõen nem rendelkezik – az Et. társadalmi szervezetekre és a Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályait kell megfelelõen alkalmazni. Egy sportágban csak egy szakszövetség mûködhet.
(4) Szakszövetség csak olyan sportágban hozható létre:
a) amely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportág, vagy
b) amelyben a sportág nemzetközi szövetségét felvették a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségébe (AGFIS).
(5) Szakszövetségnek a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenõen csak olyan sportszövetség minõsülhet, amelynek:
a) legalább tíz, az adott sportágban tevékenykedõ sportszervezet a tagja,
b) legalább három éve folyamatosan országos versenyrendszert (bajnokságot) mûködtet,
c) versenyrendszerében rendszeresen legalább száz fõ, sportági versenyengedéllyel rendelkezõ sportoló vesz részt.
24. §
(1) A szakszövetség szervezeti felépítésére az Et. elõírásait a következõ eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a szakszövetség legfelsõbb szerve a tagok képviselõibõl álló közgyûlés. A szakszövetség alapszabályának rendelkezése alapján a közgyûlés hatáskörét küldöttgyûlés is gyakorolhatja. A küldöttek számát és a küldöttválasztás módját az alapszabályban kell megállapítani,
b) amennyiben ezt az alapszabály lehetõvé teszi – az arányosság elvének betartásával –, egy tagszervezet több képviselõt, illetve küldöttet is küldhet a közgyûlésre, illetve a küldöttgyûlésre,
c) a közgyûlést (küldöttgyûlést) a szakszövetség ügyintézõ-képviselõ szervének (elnökségének) évente legalább egyszer össze kell hívnia, amelyen meg kell tárgyalni az elnökség szakmai, illetve az Sztv. szerinti pénzügyi beszámolóját, valamint a tárgyévre vonatkozó szakmai és pénzügyi tervét, és amennyiben a szakszövetség közhasznú szervezet, úgy közhasznúsági jelentését is,
d) a szakszövetség közgyûlésének (küldöttgyûlésének) legalább három tagból álló ellenõrzõ testületet kell választania a szakszövetség gazdálkodásának ellenõrzésére. Ha a szakszövetség hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert (bajnokságot) mûködtet, az ellenõrzõ testület mellett könyvvizsgálót is kell alkalmaznia. A közgyûlés (küldöttgyûlés) a pénzügyi beszámolóról az ellenõrzõ testület, illetve a könyvvizsgáló írásos jelentése hiányában döntést nem hozhat.
(2) A szakszövetség közgyûlése (küldöttgyûlése) kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása, illetve módosítása, 15
b) a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióinak elfogadása,
c) az elõzõ évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, a közhasznúsági jelentés, valamint a tárgyévi pénzügyi és szakmai terv elfogadása,
d) a szakszövetség elnökének, az elnökség többi tagjának, az ellenõrzõ testület elnökének és tagjainak megválasztása, illetve visszahívása,
e) a szakszövetség más szakszövetségekkel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása,
f) a szakszövetség szervezeti egységei jogi személlyé nyilvánítása,
g) gazdasági társaság alapításáról, illetve gazdasági társaságban való részvételrõl szóló döntés,
h) a szakszövetség önkéntes feloszlásának kimondása, rendelkezés a fennmaradó vagyonról,
i) a szakszövetség 28. § szerinti sportági szövetséggé való átalakulása,
j) mindaz, amit e törvény, más jogszabály, illetve az alapszabály a közgyûlés (küldöttgyûlés) kizárólagos hatáskörébe utal.
(3) A közgyûlés (küldöttgyûlés) akkor határozatképes, ha a tagok képviselõinek (küldötteknek) több mint a fele jelen van. A közgyûlés (küldöttgyûlés) – ha az alapszabály másként nem rendelkezik – a jelenlévõ képviselõk (küldöttek) több mint felének szavazatával (egyszerû szótöbbséggel) és nyílt szavazással hoz határozatokat.
(4) Az elnökség – az elnökkel együtt – legalább öt tagból áll. A közgyûlés elnökké, elnökségi taggá, illetve az ellenõrzõ testület elnökévé és tagjává olyan személyt is megválaszthat, aki nem a tag képviselõje. A szakszövetség az alapszabályában határozza meg a további tisztségviselõk megválasztásával kapcsolatos elõírásokat.
(5) Az elnökség és az ellenõrzõ testület elnöke, illetve tagjai megbízatásának idõtartama legfeljebb öt év lehet. Ezek a tisztségviselõk újraválaszthatók, de a közgyûlés (küldöttgyûlés) által megbízatásuk lejárta elõtt is visszahívhatók.
A sportági szövetségek
28. §
(1) A sportági szövetség az Et. alapján mûködõ társadalmi szervezetek szövetsége, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek lehetnek. Egy sportágban egy országos sportági szövetség alapítható, de sportági szövetség nem csak országos jelleggel mûködhet.
(2) A szakszövetségnek az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott feladatait az országos sportági szövetség akkor láthatja el, ha nem felel meg a 20. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott feltételeknek és:
a) sportágában szakszövetség nem mûködik, továbbá
b) sportágában legalább három földrészrõl, tizenöt tagországgal sportági nemzetközi szakszövetség és legalább öt éve világ- vagy Európa-bajnoki versenyrendszer mûködik,
c) a b) pont szerinti sportági szakszövetség tagja,
d) legalább a sportágában tevékenykedõ tíz sportszervezet taggal rendelkezik, és versenyrendszerében rendszeresen legalább száz - versenyengedéllyel rendelkezõ – versenyzõ vesz részt,
e) legalább három éve folyamatosan országos jellegû versenyrendszert mûködtet,
f) szerepel az illetékes bíróság társadalmi szervezeti nyilvántartásában, és alapszabályán kívül rendelkezik az e törvényben és a külön jogszabályokban megállapított, a szakszövetségek részére kötelezõvé tett szabályzatokkal.
(3) Az országos sportági szövetséget megfelelõen megilletik és terhelik a szakszövetségekre e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek.
(4) Az országos sportági szövetség felvételét kérheti a Nemzeti Sportszövetségbe.
(5) A sportági szövetség állami támogatásban részesíthetõ.
Ha a sportági szövetség a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelõ országos sportági szövetség, ezt a bírósági nyilvántartásban kifejezetten fel kell tüntetni.
Összegzés:
A vastagon szedett részek összegzéseként tehát kijelenthetõ, hogy amennyiben a Szövetség országos sportági szövetségnek - vagy amennyiben a törvény 20. §-ban foglaltaknak nem felel meg, sportági szakszövetségnek minõsül, vonatkozik rá a törvény 24. § (4) bekezdésében foglalt szabály, miszerint az elnökségnek az elnökkel együtt legalább 5 tagból kell állnia.