Ariel, másfél éve, a 2008-as Miskolc Rally-n látta utoljára a céldobogót. Mecsek előtt a csapat megmutatta neki fényképen, hogy - ha eljut odáig - tudja hova kell felállni a verseny végén. :)
Úgy tűnik megjegyezte.
Csütörtökön még úgy volt, hogy A8-as Subaruval mész, aztán péntekre egy Subaru WRC-vel tűntél fel a gépátvételen. Mi történt egy nap alatt?
Minden rosszban van valami jó… A csütörtöki teszten az A-s Subaru hajtáselektronikája zárlatos lett, így kétségessé vált az indulásunk. Nem volt biztos, hogy szombat reggelre lesz másik és be is tudják építeni. Így késő este kaptuk a lehetőséget Budai Béla Bácsitól, hogy a WRC-vel indulhassunk. Egy óránk volt eldönteni, gyors telefonálgatás és tanakodás után úgy döntöttünk, lehet ez az első és utolsó lehetőség, hogy ilyen autóval menjünk, így nekivágtunk. A szerviz a műszaki részének, mi pedig a matricáknak. Egy óra alvás után már a gépátvételen is voltunk, ahol még mindig nem akartam elhinni, hogy az én nevem van a kocsin. Ez azért nem volt annyira egyszerű, nagy köszönettel tartozom Béla Bácsinak, Kocsis sporttársnak, Ferinek és Zsiros Gabinak. Nélkülük nem jött volna össze…
Ebben az időszűkében, időd sem volt tesztelni.
Nem izgultál, hogy élesben kell a versenypályákon tesztelned?
De, nagyon! Általában nem szoktam ideges lenni verseny előtt, a rajtban is "alszom", azonban ez most nem sikerült. Olyan ideges voltam, mint még soha. Láttam magam előtt a prológ rajtban a lefullad - indít - bénázik műsort. Az egyetlen segítség amit szóban kaptam, hogy "így kell csinálni". Bejött, mert sikerült gond nélkül végigmenni és még a kéziféket is használtam.:
Az első gyorson bent hagytál 11 percet, mi történt?
Árpádtetőn lefelé felrobbant a jobb első gumink, de nem tudjuk pontosan mitől. Szerencsénk is volt, mert tempós részen, de egyenesben történt, így félre tudtunk állni. Leszakadt a lökhárító és kicsit karcos lett az oldala a gumitól. Kicseréltük a kereket, nem kapkodtunk, nem volt miért. A nézők utánunk hozták a lökhárítót - ezúton is köszönet érte! -, azt behajtogattuk hátra és már indultunk is.
Aztán folyamatosan jobb időket produkáltál, sőt a 12-es gyorson még egy abszolút harmadik időt is mentél. Csak nem ráéreztél a WRC ízére?
Kicsit belekóstoltunk. Mindenképpen a biztos célbaérésre törekedtünk, hiszen másfél éve nem jártunk arra, már hiányzott. Így nagyon óvatosan kezdtünk, próbáltunk figyelni az autóra és fokozatosan gyorsulni. A verseny alatt egy centi kockázat nem volt, mindenhol annyit vállaltunk, amiben biztosak voltunk. Az elágazásokat próbáltuk "lapjával" venni, mert óriási élményt nyújtott, a tempós és rizikós helyeket inkább megtiszteltük.
Milyen érzés volt WRC-vel versenyezni?
Óriási élmény, ez tényleg olyan, amit ha nem próbálsz ki, nem tudod. Ezt nem lehet leírni. Nagyon messze vannak a határai, a legdurvább az a fék. De a motorerő is hihetetlen, hatodikban is úgy gyorsul, mint egyesben. Érdekes módon ebből csak azt érzed, hogy mindenhol egyből ott vagy, nagyon gyorsan történnek az események.
Hogyan tovább? Látunk még idén versenyezni?
Az utóbbi időben a sok kudarc miatti indiszponáltságot ismét a lelkesedés váltotta fel, úgyhogy elkezdtünk gőzerővel dolgozni. A bajnokság utolsó komlói futamán szeretnénk rajthoz állni, még nem tudjuk mivel, de csapaton belül maradunk…
:)